2012. augusztus 2., csütörtök

Nagynyárádi tábor
július 26.-27.-28-29.
 
1.nap
Úton János bácsi felé Nagynyárádon.
Megérkezve örömmel fogadott bennünket

és mesélt nekünk a kékfestőről.
Mi  meg figyeltünk,

mint a verebek a gangon,

a fa mögül
és a terített asztal felől.
A műhelyében megmutatta a titkokat
és a mintázást.

Bevezetetett bennünket a festés rejtelmeibe is.

A megterített aztalok roskadásig voltak finomságokkal.

Ettünk, ittunk, beszélgettünk, a délután boldogan telt.

Velünk volt a fia is.

A szellemi frissessége és a humora irigylésre méltó.
                                   
Mivel érdemeltem én ki ezt a nagy megtiszteltetést?-  kérdezte.
Fák, virágok, fények János bácsi udvarában, az Ő gondozásában.
  Éppen  egy éve annak, hogy Nagynyárádon jártam a fesztiválon. Mint minden évben eddig, János bácsi kiállt a színpadra, és a világ legtermészetesebb módján beszélt. Egyszerűen, természetesen, humorosan. Akkor ért meg bennem a gondolat, hogy jövőre újra eljövök, de nem egyedül, és a tiszteletére közösen készítünk egy quiltet. A Kékfestő csillagok gyűjtésébe kezdtünk. Az ország minden szögletéből, még Norvégiából is érkezett.Összesen 121 db-ot varrtunk össze.  Ennek a hírét olvasta az újságban, így tudott a meglepetésről, amit nem bántunk. Csilla tolmácsolta az érkezésünket, és várt bennünket. Közel 30-an tudtunk eljönni, hogy az ajándékunkat megmutathassuk. A kiállítóteremben már vár a nagy mű. Indulunk, hogy megláthassuk.

Találkozás a csillagokkal.

Mesélek a csillagok üzenetéről.

Felfedezi János bácsi a saját kékfestő anyagait és emlékezik...
 mi is keresgélünk és emlékezünk
A csillagok beragyogták a termet,

az üzenetek pedig tartalommal töltötték meg.
Mindenki más és más, itt mégis egy egységet alkottunk.
Isten éltesse  János bácsit!

Köszönjük a képeket.
Mariann és Mara
 

4 megjegyzés:

Luca írta...

Nagyon tetszik a beszámoló. Gyönyörű lett a csillagos takaró. Örülök, hogy résztvehettem benne.

Marica írta...

Köszönöm ,hogy ott lehettem s részese voltam ezeknek az élményeknek!
Nagyon jó látni a képeket és újra felidézni az élményeket.

RitaFoltok írta...

Örülök, hogy része voltam a közös munkának, lélekben ott voltam János bácsinál, Veletek!
Köszönöm!

Unknown írta...

Köszönjük! Örülünk, hogy velünk vagytok! Mindenkire szükség volt,mert csak így lehetett ezt megcsinálni! Mariann