m.m műhely

Nagynyárádi tábor

július 26.-27.-28-29.

 

1.nap

Úton János bácsi felé Nagynyárádon.

Megérkezve örömmel fogadott bennünket

és mesélt nekünk a kékfestőről.

Mi  meg figyeltünk,

mint a verebek a gangon,

a fa mögül

és a terített asztal felől.

A műhelyében megmutatta a titkokat

és a mintázást.

Bevezetetett bennünket a festés rejtelmeibe is.

A megterített aztalok roskadásig voltak finomságokkal.

Ettünk, ittunk, beszélgettünk, a délután boldogan telt.

Velünk volt a fia is.

A szellemi frissessége és a humora irigylésre méltó.

                                   

Mivel érdemeltem én ki ezt a nagy megtiszteltetést?-  kérdezte.

Fák, virágok, fények János bácsi udvarában, az Ő gondozásában.

  Éppen  egy éve annak, hogy Nagynyárádon jártam a fesztiválon. Mint minden évben eddig, János bácsi kiállt a színpadra, és a világ legtermészetesebb módján beszélt. Egyszerűen, természetesen, humorosan. Akkor ért meg bennem a gondolat, hogy jövőre újra eljövök, de nem egyedül, és a tiszteletére közösen készítünk egy quiltet. A Kékfestő csillagok gyűjtésébe kezdtünk. Az ország minden szögletéből, még Norvégiából is érkezett.Összesen 121 db-ot varrtunk össze.  Ennek a hírét olvasta az újságban, így tudott a meglepetésről, amit nem bántunk. Csilla tolmácsolta az érkezésünket, és várt bennünket. Közel 30-an tudtunk eljönni, hogy az ajándékunkat megmutathassuk. A kiállítóteremben már vár a nagy mű. Indulunk, hogy megláthassuk.

Találkozás a csillagokkal.

Mesélek a csillagok üzenetéről.

Felfedezi János bácsi a saját kékfestő anyagait és emlékezik...

 mi is keresgélünk és emlékezünk

A csillagok beragyogták a termet,

az üzenetek pedig tartalommal töltötték meg.

Mindenki más és más, itt mégis egy egységet alkottunk.

Isten éltesse  János bácsit!

Köszönjük a képeket.

Mariann és Mara